BIZTATÓ

„Miért jó bármit ingyen adni, tenni? Talán mert jó tett helyébe jót várunk? Ez igaz. Vagy mert adni jobb, mint kapni? Ebben is van igazság. Az önkéntes munka legnagyobb hozadéka számomra mégis az, hogy úgy érzem, egy hatalmas, láthatatlan közösséggel működöm együtt, akik felajánlásaikban nem számolnak és nem méricskélnek, így aztán cselekedeteik határtalan, beláthatatlan módon adódnak össze.”

(Lackfi János költő)

IDŐSZERŰ

Még három napig regisztrálhatnak az ifjúsági csoportok a 72 óra kompromisszum nélkül című fiatalokat megmozgató, egész Magyarország területét lefedő önkéntes akcióba, amely felekezeteken átívelve várja az ifjúságot, hogy tegyünk együtt másokért, környezetünkért.

Idén október 14-16. között szánjuk időt arra, amit a Szombathelyi Egyházmegyében megtettünk már 2006-ban, 2008-ban és 2010-ben is. Jelentkezéssel, ötletekkel keressétek Pados Katát, a Vas megyei koordinátort: 72oraszhely@gmail.com!
 

Október 1-jére két ifjúsági találkozót is ajánlunk figyelmedbe: egy helyit Szombathelyen és egy országosat Nagymaroson:

HÍRNÖK

2011 legjelentősebb katolikus ifjúsági programja Madridban zajlott, a martinus.hu portálon már megjelent Pados Katalin fényképes beszámolója. Hátha valaki még nem olvasta...

A Szombathelyi Egyházmegye fiataljai a madridi ifjúsági világtalálkozón

Minden 1985-ben kezdődött. II. János Pál pápa virágvasárnap találkozóra hívta a fiatalokat a római Szent Péter térre. Ők pedig mentek lelkesen, először kevesebben, majd évről évre egyre többen.  Az első tömegeket megmozgató esemény Buenos Airesben volt 1987-ben, egymillió résztevővel. Az Ifjúsági Világnapot azóta is Rómában tartják minden év virágvasárnapján, világméretű találkozókat pedig két-háromévente valamelyik világvárosban rendeznek. Madrid előtt Santiago de Compostela, Częstochowa, Denver, Manila, Párizs, Róma, Toronto, Köln és Sydney adott otthont a rendezvénynek, 2013-ban pedig Rio de Janeiro várja a világ fiataljait.

A Szombathelyi Egyházmegyéből egy busznyian kelünk útra, hogy – a találkozó mottóját követve – „gyökeret verjünk Krisztusban” és ráépítsük életünket. Madrid előtt Valencia vár minket, előtalálkozón lát vendégül a Santa Maria de Jesus Plébánia és ifjúsági közössége. Több mint 50 országból érkeztek fiatalok a városba, hogy együtt készüljünk a madridi eseményre (2011. augusztus 16-21. között). Számos rendkívüli program színesíti itt töltött napjainkat: virrasztás és szentmise a város főterén, taizéi imaórák, spanyol folklór, közös rózsafüzér imádság a tengerparton Valencia érsekével. Lenyűgöz minket a Földközi-tenger, a sok pálmafa, a spanyolok nyitottsága, a „legyezős” szentmisék. Innen már igazi közösséggé kovácsolódva indulunk tovább a nagy találkozóra.

Hajnalodik, kicsit fázom. Beburkolózom a plédbe, homokot érzek a számban. Igazából minden tiszta homok, hiszen abban fekszem. Felülök, és csodálatos látvány tárul elém: kel fel a Nap a tenger fölött, tőlem pár méterre sirályok tipegnek. Páran a csapatból kint töltöttük az éjszakát a parton a rózsafüzér után, a hullámok hangja ringatott álomba minket. Így és itt elmondani a reggeli imát, felemelő érzés.

Madridban nagy a meleg. Tornateremben alszunk, jól jártunk, mert csak a mienk az egész. Vannak magyarok, akik 600-an nyomorognak egy kisebb csarnokban, vagy csak egy udvart kaptak valahol. Közel a belváros, minden helyszínt és programot könnyen megközelíthetünk. Rengeteg a fiatal, mindenütt zászlók, piros-narancs-fekete hátizsákjukról könnyen felismerhető zarándoktársak. Egymillióan vagyunk – szólnak a hírek.

Este 7 óra, még mindig tűz a nap. Úgy 40 fok körül lehet. De ez mit sem zavarja az utcákat elárasztó rengeteg fiatalt, akikkel együtt a Szentatyát várjuk. Önfeledten táncol és énekel mindenki, apácák vonatoznak, szól a spanyol gitár. Az emeleti ablakokból és tetőkről slaggal és öntözőkannákkal locsolnak minket a hőségben. Gracias! Közben a kivetítőn feltűnik a pápamobil. Benedicto! – hangzik a rigmus több tízezer torokból, lengenek a zászlók: megérkezett!

Találkozások. Talán ezzel a szóval lehetne leginkább jellemezni a Madridban töltött napokat. Találkozunk más országok és hazánk fiataljaival, Benedek pápával, Krisztussal. Ezt szolgálja a vidámság, a szűnni nem akaró kiáltozás, nemzeti tárgyak cseréje, az egymásnak ajándékozott sok mosoly.

Amikor már éppen elegem van az olaszok állandó ricsajozásából, sokszor erőszakosnak tűnő megjelenéséből, történik valami. A metrón egy kerekesszékes, szellemileg sérült olasz fiú mellé kerülök, akit a barátai kísérnek és óvnak féltőn. A zászlómra nézve megfogja a kezem és fülig érő szájjal lassan, tagoltan mondja: „Nézd, ugyanolyan a színe, mint az enyémnek. Jézus egyformán szeret minket, nagyon örülök Neked.” Elszorul a torkom és megértem: Krisztusban mind egyek vagyunk, legyen az harsány olasz vagy csendesebb magyar.

A Prado mögött található koronázási templomból kilépve rohan felénk egy lány. Lefényképezkedhetek veletek meg a zászlóval? – kérdezi magyarul. Kiderül, hogy Erdélyből származik: Kolozsvárról érkezett, zarándoktársai mind románok. Nagy ölelések, könnyek következnek, készül a fotó. Kézszorítás után elsiet, még a nevét se tudjuk. De érezzük, hogy összetartozunk. Nemzetben is, Krisztusban is.

A magyar fiataloknak püspökeink tartanak katekézist három napon át: Bíró László, Kocsis Fülöp és Böcskei László lát el minket tartalmas útravalóval. Két alkalommal mi, szombathelyi egyházmegyés fiatalok vezetünk fakultációt a találkozó egyik patrónusáról: Boldog II. János Pál pápáról. Sárga mellényes „kanáriként” lelkesen és örömmel teljesítünk szolgálatot a katekéziseken: feladatunk a résztvevők terelgetése, valamint a szentmisékben és  áldoztatásban való segédkezés.

Sms-ben jön az üzenet: augusztus 20-án magyar szentmisére várnak minket hazánk szervezői. Az 1700 magyar zarándok az egyik nagy templomban gyűlik össze, mielőtt a pápával közös virrasztásra indulnánk. Felejthetetlen érzés együtt énekelni a himnuszt határon túli barátainkkal Szent István király ünnepén.

A Quatro Vientos-i éjszakai virrasztáson – nem sokkal a Szentatya érkezése után – hirtelen feltámad a szél, repülnek a sátrak, polifómok, esernyők. Az eső is rázendít, vagy egy órán át szakad. Összekapaszkodva, imádkozva óvjuk hátizsákjainkat és fekhelyünket a vihartól. Egyszer csak eláll az eső, csendesedik a szél. És döbbenten látjuk, hogy fejünk felett, a sötét reptér egén elszáll egy fehér galamb.  Örömtáncba kezdünk, sokan csatlakoznak. „Az ő neve bástya, erős vár, az igaz hozzá fut és megmenekül…” – hangzik dalunk.

A vasárnapi záró szentmisét ismét verőfényes napsütésben élhetjük át. Lenyűgöző a több százezer fiatalból álló lelkes tömeg, akiket arra buzdít XVI. Benedek pápa, hogy bátran legyünk Krisztus tanúi a világban és törekedjünk arra, hogy hitünket közösségben éljük meg.

A Szombathelyi Egyházmegye fiataljai mondták a találkozó után:

„Számomra legmegdöbbentőbb esemény az Ifjúsági Világtalálkozóval kapcsolatban az volt – amire számítottam ugyan, de nem hittem volna –, hogy ilyen világméretű lesz. Mindenki elhozta a saját hazájából a két legfőbb ajándékot: a hitet és a szeretetet. Sohasem gondoltam volna, hogy a 21. században képesek még ennyire emberségesen viselkedni egymással a fiatalok. Milyen meseszép hely is lehetne a világ, ha az emberek olyan szeretettel fordulnánk egymáshoz, mint mi ebben a pár napban.” (Júlia)

„Azt hiszem, mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy a találkozón való részvételnél nem kell nagyobb élmény ahhoz, hogy megerősödjünk a hitünkben. Hiszen nem lehet szavakkal kifejezni milyen az, amikor ennyi fiatal gyűlik össze egy helyen a pápa hívására. Amikor, bár nem beszélünk közös nyelvet, mégis megértjük egymást, örülünk egymásnak, közös fényképeket készítünk az országok zászlóival, együtt énekelünk, táncolunk az utcákon, közösen imádkozunk. E két hét eseményei olyan mély nyomokat hagytak bennünk, amelyekre igazán lehet lelkileg építeni a jövőben. Hálát adunk a Jóistennek, hogy mindezeket megtapasztalhattuk és reméljük, hogy többször részt vehetünk még az ifjúsági világtalálkozón.” (Krisztina és Eszter)

„Sok és sokféle találkozásban volt részem, részünk ezen a világtalálkozón, amiket nemcsak szép emlékként őrzök a szívemben, hanem meg is változtatták az életemet. Találkozás volt mindenekelőtt a szombathelyi csoportunk tagjaival, akik közül a legtöbbel most találkoztam először, de úgy érzem, az együtt töltött két hét alatt hosszútávú kapcsolatok jöttek létre. Aztán találkozás a spanyol házigazdáinkkal, az önkéntes fiatalokkal, akik Valenciában és Madridban fogadtak minket, segítettek és szolgálatunkra voltak mindenben, miközben az életüket és hitüket is megosztották velünk. Találkozás a helyi lakosokkal, nénikkel, bácsikkal, kisgyermekes anyukákkal, akik általában csak spanyolul tudtak, de spanyol nyelvtudásom hiánya ellenére mindig megértettük egymást, nyitottságuknak és jóakaratuknak köszönhetően. Találkozás anyaországi és határon túli magyarokkal, ismeretlenekkel és rég nem látott ismerősökkel. Találkozás a világ minden részéről érkezett fiatalokkal, akiket szintén a Szentlélek indított erre a találkozóra. Hatalmas élmény volt átélni az Egyház sokszínűségét és egységét, azt, hogy Jézus él és élteti az Egyházat mindenhol a világon. Ezt még mélyebben éreztem a pápai szentmisén, ahol mindez mintegy összesűrűsödve volt jelen, ahogy milliónyi hangon szállt fel a Dicsőség az égbe. Találkozás a Szentatyával, szavain és imádságán keresztül, de nagy ajándék volt, hogy láthattam közelről is, amikor véletlenül arra a helyre kerültem, ahol egyik reggel gyóntatott. Találkozás önmagammal is: új helyzetekben új oldalaimat ismerhettem meg. És találkozás Istennel, az ő közelségével az örömökben és a nehézségekben, gondviselésével az előre nem látott helyzetekben, irgalmával az elbotlásokban, felülmúlhatatlanságával a meglepetésekben, elevenségével a közösségben, csodálatos szépségével az alkotásaiban.” (Veronika)

(Pados Katalin)

© SZEIF Hírlevél Társulat

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.